Természetesen Kenyon a Chelsea FC ügyvezető igazgatója, a CEO, szakmájában alighanem a legjobb, hiszen másképp Abramovics nem csábította volna át őt a legfőbb riválistól a Manchester Unitedttől. Az akkor 48 éves Kenyon 2003. szeptember 7 -én dezertálta MU –tol a Satmord Bridgre, háromévi Manchesteri szolgálatot követően, melyet két bajnoki cím és olyan nagyágyúk leszerződtetés, mint például Ruud Van Nistelrooy vagy Rio Ferdinánd, és olyan legenda elküldése, mint, David Beckhmaé. Szükségszerű volt a lépés: miután 2003 nyarán Abramovics 110 millió fontot költött játékosokra, kellet egy invenciózus ügyvezető, aki biztos kézzel kormányozza a földkerekség leggazdagabb klubját. Kenyon valaha az UMBRO izgatója volt – ezt a márkát hordják a Chelsea játékosai -, rég óta ismerte, például Zahavit, szinte törvényszerű volt, hogy rá esik Abramovics választása. Kenyon szíve helyén egyébként pénztárgép zakatol; utólag beismerte, hogy szándékosan buktatta le Adrian Mutut, a Chelsea román csatárát. Történt, hogy egy diagnoszta felhívta az ügyvezetőt, és közölte vele: Mutu viselkedés tipikusan jellemző egy olyan emberére, aki rendszeresen fogyaszt kábítószer. Nos, mivel a Chelsea –re nézve végzetes csapást jelentett volna, ha mások buktatják le alkalmazottját, Kenyon eldöntötte: záró tolerancia nevében meglepetésszerű doppingvizsgálatot rendel el. Mutu természetesen megbukott, s mivel a szerződésében van egy olyan pont, hogy droghasználat esetén az felbontható, azonnal meg is váltak a román labdarúgótól. „a labdarúgók az ifjúság példaképei, s túl jól vannak megfizetve ahhoz, hogy ilyen ballépést megbocsáthassunk nekik”, mondta akkor Kenyon .